Imádom a listákat. Főleg a feladatlistákat. Nagyjából minden reggelemet azzal kezdem, hogy áttekintem az aznap elvégzendő feladatok listáját, kihúzok, átszervezek, lemondok, boldogan pipálok, ha készen van. Listákat írok a heti teendőkhöz, a bevásárlásra, listázom az elolvasott könyveket, újabban pedig már a filmeket, sorozatokat is, amiket megnézek. Ehhez a listához is írtam különböző listákat: volt egy az elolvasott könyvekről, külön gyűjtöttem azokat a könyveket, amelyek még beszerzésre vagy könyvtári kölcsönzésre várnak. Volt rövidlista az esélyesekről és külön lista arról, ami nem kerül majd fel a nagy listára. 2025-re már szeretném elengedni a listakényszert. Olvassátok szeretettel!
Azt hiszem, minden ilyen év végi összesítő cikk sokkal inkább a szerzőjéről és annak szempontjairól árulkodik, de igazán remélem, hogy áttekintést tudok adni a 2025-ös év gyerek- és ifjúsági irodalmi kínálatáról. Válogatáskor igyekeztem sokféle kiadó köteteit, a könyvtárgyat, az irodalmi szöveg minőségét és az új hangokat is figyelembe venni. Első elgondolásom alapján a fókusz csak a magyar szerzőkön lett volna, de a végleges listába azért sikerült bekúsznia egyébnek is.
Legfontosabbnak a formai, szövegi, témabeli sokszínűséget tartottam, hogy mindenki legalább egy-két kötetet magáénak érezhessen ezek közül.
Persze minden esetben vannak nagyszerű lemaradók, ez most sem volt másként: az Ábris és az azúrkék patkány (Vészits Andrea, illusztrálta Bölecz Lilla, Pagony Kiadó), a Lívia, a varjú (Kiss Judit Ágnes, illusztrálta Egri Mónika, Pagony Kiadó), a Veronika kisasszony (Madarász Éva, Menő Könyvek), a Tiszta őrület (Tereza Kopecká – Tomáš Kopecký, ford. Peťovská Flóra, Csirimojó Kiadó), az Így megy ez (Máray Mariann, Csimota Könyvkiadó), a Szimona és Zsabka (Szabó Imola Julianna, Cser Kiadó) vagy az Esztendő kereke (szerk. Makkai Kinga, illusztrálta Szimonidesz Hajnalka, Cerkabella Könyvkiadó) mind olyan könyvek, amelyek érdemesek voltak az olvasók figyelmére 2025-ben.
10. Stephen King: Jancsi és Juliska, illusztrálta Maurice Sendak, ford. Pék Zoltán, Európa Könyvkiadó
Az eredeti megjelenéssel egy évben jelent meg magyarul ez a posztumusz képeskönyv (Maurice Sendak 2012-ben elhunyt). A Jancsi és Juliska történetét most formabontó módon Stephen King meséli el nekünk.
Kingtől nem teljesen idegen a képeskönyv formátum, 2016-ban jelent meg a szörnyvonatról szóló Csu-csu Charlie című kötete.
Maurice Sendak neve már sokkal kevésbé meglepő egy ilyen projekttel kapcsolatban. 1963-ban robbant be a szerző-illusztrátor a köztudatba, az Ahol a vadak várnak megjelenése után, ám Sendak szörnyei csak megkésve, 2018-ban érkeztek Magyarországra, Pék Zoltán fordításában, aki most King szövegét is átültette magyarra.
King nem szakad el teljesen A Setét torony világától, a gonosz, gyerekekre vadászó boszorkány ezúttal a világhírű sorozatból ismert Cöosi Rhea. King ezenfelül nem változtat a klasszikus Grimm-mesén,
a kötet jelentősége sokkal inkább Sendak nyugtalanító, felforgató, bőr alá kúszó, mégis ismerős illusztrációs stílusában rejlik.
Sendak boszorkányalakja, a sötét erdő és a mézeskalácsház vizuális megformálása olyan értelmezési horizontot nyit meg, amely lehetővé teszi, hogy egy generációk óta ismert és újramesélt történet ismét fenyegetővé váljon. A végén azért itt is kisüt a nap, ha a legkisebbeknek nem is, de bátran ajánlom. Sendak illusztrációi megismételhetetlenek.
9. Mrena Julianna: Lajos, a tündérbogár, illusztrálta Szert-Szabó Dorottya, Pagony Kiadó
Ki ne kívánta volna már, hogy bárcsak bogárrá változhatna, és soha többé nem zaklatná őt senki, miközben naphosszat csendben pihenhetne egy zöld réten? A lista legkisebbekhez szóló kötete Mrena Julianna verses meséje, mely Szert-Szabó Dorottya illusztrálásával jelent meg a Pagony Kiadónál.
Lajos, a morcos, bongyor hajú tündér, varázserejével képes valóra váltani az erdőlakók kívánságait,
akik ennek megfelelően folyamatosan zaklatják a pihenésre vágyó szőke tündért. Egy ideig persze Lajos teljesíti tündéri kötelességeit, még ha perlekedve is. A vicces versbetétek jól érzékeltetik a tündér túlterheltségét: „Felfortyant: – Nem bírom! Eldobom az agyam. / Minek nektek tündér, de most tök komolyan? / Fogynál? Húzzál futni! Meg egyél salátát. / Nem tetszik a képed? Ne gyújts otthon lámpát.”
Egy nap Lajos azonban meghozza a döntést, miszerint ideje saját magát előtérbe helyeznie; ennek útját egyetlen dologban látja: apró, szőrös bogárrá változik, faképnél hagyva az erdő önző lakóit. Lajos pihenését egy síró kisfiúval való találkozás zavarja meg, a tündérbogár persze nem teheti meg, hogy ne vegye szárnyai alá a gyereket.
Mrena meséje kortalan humorral képes tálalni a tanulságot:
ne hagyjuk magunkat másoknak kiszolgáltatni, hiszen mindenkinek elsődlegesen a saját boldogságát kell szem előtt tartania, de ez nem jelenti azt, hogy nem segíthetünk a bajbajutottakon.
8. Győri Aliz: Hanitkai álmok, illusztrálta Száler Tímea, Cerkabella Könyvkiadó
Győri Aliz debütáló könyvében a Hanitkán élő Lili királylány minden nap megosztja előző esti álmát az udvar népével, majd a képzelet csodálatos módon valósággá válik, hiszen az álmok délutánonként megelevenednek. Mindez nem varázslat vagy mágia, hanem gondosan tervezett színházi munka eredménye, ám Lilinek arról fogalma sincs, hogy egy egész csapat, nevezetesen a Hanitkai Nemzeti Színház teljes társulata fáradozik minden alkalommal azon, hogy a képtelennél képtelenebb álmokat (hosszú futballmérkőzést játszó halak, egy sárkánnyal küzdő lovag, aki kard helyett bagettet ránt elő) valóra váltsák.
A Hanitkán kialakuló kellemetlen helyzet Lili édesanyájának utolsó kívánságából fakad,
aki azt kérte a férjétől, hogy váltsa valóra a gyerekük minden álmát. Ezt az édesapa, Péter király kissé sajátosan, szó szerint értelmezte, ami egyre abszurdabb helyzeteket eredményez. Lili, miután rájön a turpisságra, barátai, Tarek és Bori segítségével megvicceli a városiakat és az apját, hatalmas méretű pizzát, meghosszabbított nyári szünetet „álmodnak”, vagy éppen azt, hogy Péter király ajándékozza el szeretett növényeit.
A történetet Száler Tímea illusztrációi kísérik, akinek egyértelmű erőssége a karakterdizájn, ügyes pontossággal ragadja meg a különböző testfelépítésű, nemű és korú szereplők apró esszenciáit. A belső borítón látható tabló, ahol tipikus színészportrékhoz hasonlatos elrendezésben látjuk a főszereplőket és a Hanitkai Nemzeti Színház társulatát, tökéletes nyitókép.
Még egy mellékletet is találunk a könyvben:
Shakespeare Szentivánéji álom bemutatójának plakátját a Hanitkai Színház előadásában, amelyet végre színpadra állíthat a társulat, miután már nem kell nap mint nap Lili királylány álmait megvalósítaniuk.
7. Szinvai Dániel: álmomban az eső, Csimota Kiadó
Szinvai Dániel, aki 2024-es Párhuzam című kötetével elnyerte az elsőkönyves kategóriában az Év Gyerekkönyve díjat, idén új kiadvánnyal jelentkezett. Az álmomban az eső kinyitja előttünk Atlantisz kapuját, hogy közösen merülhessünk a víz alatti világba. Eltávolodva az életkori kategóriáktól, Szinvai könyve sokkal inkább csendeskönyv vagy szavak nélküli képeskönyv, mintsem kifejezetten gyerekkönyv, előbbinek egy kiváló példája.
A nemzetközi könyvpiacon már évek óta fokozott figyelem övezi a silent book megjelenéseket,
Magyarországon is egyre több ilyen könyvet láthatunk a polcokon (az utóbbi évekből néhány: Maros Krisztinától és Szabó T. Annától a Milyen színű a boldogság?, Rofusz Kinga díjnyertes kötete, az Otthon, de 2024-ben debütált Babarczy Myriamtól a Juharfa utca, idén pedig az Így megy ez Máray Marianntól). Szinvai láthatóan kedveli a kísérletezést az izgalmas formátumokkal: a Párhuzam egy két irányból olvasható történet, szabadversre emlékeztető szövegrészekkel, az álmomban az eső pedig egy teljes egészében textus nélküli könyv, amely a vizualitás eszközeivel mesél.
A lapokon egy fiú álmába csöppenünk, ahol a világ a tartós esőzés hatására egyszerűen víz alá kerül. A kötet sodró álomképei legalább annyira váratlanok, mint a valóban megélt álmaink: az özönvíz után a semmiből felbukkan Némó kapitány a hajójával, hogy a hősök segítségére siessen, később egy tengeralattjáró grandiózus orgonává alakul át, máskor a hajóból több hatalmas kürt (egy lemezjátszó tölcsérei) emelkedik ki. A csendeskönyv műfaji megkötései és az álmok terepe remek párosnak bizonyulnak, lapozgatás közben sokat gondolkoztam rajta, hogy álmaink leginkább velünk maradó fragmentumai szinte minden esetben erős érzelmi alapú képek, élethelyzetek, a beszéd és a szavak lényegesen kevesebbszer kapnak nagy jelentőséget.
A jól kidolgozott csendeskönyvnél – és az álmomban az eső ilyen – az az érzés foghat el minket, hogy nincs is valójában szükség szövegre,
a képek magukért beszélnek. Szinvai kissé különutasnak tűnik a csendeskönyvek megszokott konvenciói között, azokra általában jellemző, hogy mély érzelmeket, akár traumákat is bemutatnak, az álmomban az eső ehelyett egy szabadbejárású mesevilágot hoz felszínre előttünk, (pop)kulturális és irodalmi kódokkal, vissza-visszakacsintó szereplőkkel és egy igazán kalandos történettel.
6. Gunnar Helgason: Anya megkattant!, ford. Patat Bence, Figura Könyvkiadó
Az izlandi szerző regénye 2015-ben jelent meg eredeti nyelven, azóta számos rangos nemzetközi és izlandi (gyerek)irodalmi díjat is elnyert a háromgyerekes család mindennapjait és konfliktusait bemutató kötet. Helgason szabadon és természetesen beszél olyan ritkábban tematizált kérdésekről, mint a menstruáció, a női test és a mozgáskorlátozottság okozta nem fekete-fehér családi konfliktusok.
Karakterei bájosan emberiek és rendkívül viccesek,
Katrín, a kattant anya, aki operaénekesként mindig skálázik, Palli, a pólót felvenni képtelen tinédzserfiú, Hannes, a folyton zsörtölődő szomszéd (tökéletes magyar megfelelője Máris szomszéd) és az előkelősködő, de esendő Sznob Nagyi mind emlékezetesek. A különböző jellem- és helyzetkomikumra épülő szituációk nyelvi megformáltsága Patat Bence bravúros fordításának is köszönhető.
A történet kezdetekor Stella, a gyerekek közül a középső, úgy érzi, édesanyja teljesen megőrült, ezzel veszélybe sodorva a lány közelgő tizenharmadik születésnapját. Katrín nem mindennapi anya, aki nem hagyományos nevelési módszereivel kezd kellemetlenné válni gyerekei számára. A kötet egyik kiemelkedően vicces momentuma, amikor Katrín félmeztelenre vetkőzik, csakhogy végre rábírja legnagyobb fiát, hogy vegyen fel pólót. Emellett
Katrín szabadon és szívesen beszél a gyerekeivel mindenről, akik erre a koruknak megfelelően, vagyis leginkább ellenállással reagálnak.
A történet gyerekkorom egyik kedves olvasmányát, Jacqueline Wilson Aludj nálunk! című könyvét juttatta eszembe, ahol hasonló téma kerül fókuszba, a sérült gyerek helye a családban és az egészséges testvérek között. Helgason egyik legügyesebb narratív megoldása, hogy úgy teszi mozgáskorlátozottá a szereplőjét, hogy a történet igazából egyáltalán nem (csak) erről szól, ezzel nekünk is világosan azt üzeni: egy hátrányos helyzettel, mozgáskorlátozottsággal vagy betegséggel küzdő gyerek sokkal több az állapotánál.
5. Bertóti Johanna: Szerelmes állatok, illusztrálta Kürti Andrea, Gutenberg Kiadó
Az egyik legszemrevalóbb kötet a listán a Szerelmes állatok. Kürti Andrea szimmetriára törekvő, gyakran geometrikus mintázatokat magukon viselő állatábrázolásai megerősítik a kötet koncepcióját: a szerelem meglátni magunkat a másikban, tükörbe nézni, epedni a másikért vagy éppen hasonlatossá válni hozzá. A kötet ívét a szerelem különböző stációi – az ismerkedés, az udvarlás, a rózsaszín köddel teli boldog időszak, a reménytelen szerelem és a végső boldogság elnyerése – adják. A klasszikus gyerekmesei állathősök mellett, mint a medve, a nyuszi, a béka vagy az oroszlán,
megismerjük különlegesebb fajok, kabócák, imádkozó sáskák, hiúzok, legyek, csigák vagy éppen cickányok szerelmi életét is.
Bertóti Johanna gyakran tematizál izgalmas érdekességeket a versek szereplőiről, például, hogy az elefántok agya a legnagyobb a szárazföldi állatok között, a polipoknak három szívük van, vagy az, hogy a nőstény imádkozó sáskák elfogyasztják a párjukat a nász után (ez utóbbi egyébként az általam megkérdezett biológus szerint ritkább eset, mint amennyire elterjedt a közvélekedésben).
A kötet műfajilag lenyűgözően sokszínű, a szövegek között akad glossza, rap, szonett, haiku, műballada és limerick is. A könyv végén található QR kód beolvasásával az online térbe lépünk,
lehetőségünk van meghallgatni tíz vers megzenésített verzióját a Johannáék zenekar előadásában.
Összességében a Szerelmes állatok egy rendkívül ügyes, jól átgondolt, koncepciózus gyerekverskötet, amelyben Bertóti remek szövegei találkoznak Kürti látványos illusztrációval, a jól megkomponált dalok és a könyvtárgy magas minősége már csak hab a tortán.
4. Ecsédi Orsolya: Tárgyalhatunk!, illusztrálta Schall Eszter, Móra Kiadó
Ecsédi Orsolya ezzel a kötetével a kisebb kamaszokhoz, az útkeresés legelső lépéseit megtevőkhöz szól. Tematikus részeinek címei Te, Én, Ők és Mi, ezek azok a
szerkezeti egységek amelyeken keresztül az egyén megpróbálja megérteni saját magát és környezetét,
az énkeresés és a személyiségfejlődés folyamatában. Ecsédi versei néhol lenyűgözően viccesek (Zensün, Taradamm), néhol nosztalgikusan és ügyesen szólnak az idősebb korosztályhoz (Nem ilyennek, Tabaki), máskor remekül ragadják meg a tinédzserkor kérdéseinek legjavát és nehezebb pillanatait (Pályaválasztás, Költözködés).
A szerző humorral és kellő finomsággal, biztos kézzel és jó koncepcióval nyúl ezekhez a sérülékeny korosztályt érintő témákhoz. A versek nyelvi bravúrokban, humorban gazdagok: „Mikor rendesen nekiáll, / tizenkét napig meditál, / bio mentateán él, és / lelazul a zensün, / rengeteg sok üldögélés, / nagyon kevés eksün.”
Schall Eszter néhány helyen egészen apró, máskor duplaoldalas illusztrációi jól kiegészítik Ecsédi verseinek világát,
ahol a mindennapi kapcsolatok szépsége, a gyerekkor nosztalgiája és játékossága vannak a főszerepben.
3. Nagy Ádám és Pirisi Gábor: Nagy Testvér szeret téged, Athenaeum Kiadó
A játékkönyvek már régóta a szívem csücskei; a formátum népszerűségének gyökerei a nyolcvanas évek fantasy irodalmában találhatóak, az elmúlt tíz évben kiemelkedő próbálkozások születtek arra, hogy más műfajokkal (főleg romantikus és kalandregényekkel) és korcsoportokkal kombinálják a lapozgatós könyveket. A gyerekeket célzó kiadványok közül emlékezetes Varró Dániel A szomjas trollja (2018), Bojti Anna játékkönyvei a Pagony Kiadónál és az Athenaeum Kiadó Kötelezők újratöltve-sorozata is, amelynek legújabb darabja, a Nagy Testvér szeret téged, George Orwell 1984 című klasszikusának játékkönyvesített verziója. A korábbi években készült játékkönyv A Pál utcai fiúkhoz, az Egri csillagokhoz, Az ember tragédiájához, A kőszívű ember fiaihoz és a Rómeó és Júliához is, a sorozatot Nagy Ádám jegyzi állandó szerzőként, akihez minden könyvnél új író társul.
Az olvasó Winston Smith-ként kalandozik a történetben,
helyette vagy vele döntünk, bujkálunk a Gondolatrendőrség árgus tekintete elől, keressük a kiutat a rendszer sűrű labirintusából. Különösen ötletesnek tartom a két borítófülön elhelyezett perforált könyvjelzőket (az egyiket „itt tartok”, a másikat „innen jöttem” felirattal látták el), a kiadó és a szerzők segítik ezzel az olvasók dolgát, hiszen ha el is kap minket a Gondolatrendőrség, nem kell azonnal teljesen elölről kezdenünk az olvasást, könnyen megtalálhatjuk, hol jártunk.
Kifejezetten izgalmasak az intertextusként belépő kortárs disztópiák karaktereinek (Waterford parancsnok, Katniss Everdeen, Tris Prior) rövid vendégszereplései. A játékkönyv remek metafora, gyakorlatilag irodalmi leképezése Orwell klasszikusának. A narratíva gyakran csapdába ejti az olvasót, nehéz megtalálni a kiutat a rendszerből, vagyis a játékkönyv értelmében a legboldogabb, legsikeresebb befejezést. Máskor a szöveg „büntet”, és hamar a rövidebbet húzzuk a Gondolatrendőrséggel szemben, ha rossz döntéseket hozunk.
A játékkönyvekben a döntéseink alapján navigálhatunk, alapvetően nem lineáris szöveget kapunk,
bizonyos döntési helyzetekhez oldalszámok társulnak, így a folytonos lapozás és interakció része az olvasásnak. A Nagy Testvér szeret téged és a sorozat többi darabja is jó kiegészítője lehet a tantervi oktatásban a klasszikus kötelező olvasmányoknak. Nagy és Pirisi a regényhez hűen vázolják a történetet, persze itt többféle befejezést tárhatunk fel, amelyek Orwell regényében nem szerepelnek, de az 1984 világát, helyszíneit és szereplőit is méltóan „adaptálják”, miközben az interaktivitás és a játék örömével képesek szórakoztatni az olvasókat.
2. Majoros Nóra: Bonyolult egy család meg az Olga, illusztrálta Megyeri Annamária, Móra Kiadó
A bonyolult család mindennapjait Pálmai Panka, becenevén Bruni narrálja nekünk. A címben jelzett bonyolultság abból fakad, hogy mozaikcsaládról van szó. Bruni édesapjának már új felesége és gyerekei vannak, van további két gyermek az első feleségétől, valamint az édesanyjával és nagyszüleivel élő narrátor, aki a második házasságából született.
Majoros nagy érzékenységgel és rendkívül élethűen teremti meg azt a gyermekhangot és belső világot,
amellyel egy kilencéves kislány látja, érzi és megéli ezt a helyzetet. Bruni iskolába jár, barátkozik, kalandozik az édesapjával és a testvéreivel, miközben gyermeki természetességgel és aranyos könnyedséggel illeszti be mindennapjaiba a család változatos szerkezetét. Bruni számára a legszórakoztatóbb dolgok a közös együttalvós esték, amikor mind az öt gyerek az édesapánál van.
A komplikált helyzet a felnőttek számára láthatóan nehezebben kezelhető, a kislány tanárai például nem értik, miért kell valakinek három rajzlap a szűk család lerajzolásához. Bruni, bár pontosan érti, mi történik körülötte, mindig bizalommal, örömmel és szeretettel fordul a család minden tagja, az új és régi testvérek és feleségek felé is. Majoros ezzel a könyvvel
szívmelengetően ábrázolja a gyerekirodalomban alultárgyalt mozaikcsalád témáját,
miközben annyira hitelesen alakítja ki a gyermeki fokalizációt és a gyermeknyelvet, hogy azonnal belopja magát az olvasó szívébe.
1. Cs. Sarnyai Vivien: A suttogó – Nautilia, Móra Kiadó
Cs. Sarnyai Vivien elsőkötetes szerző, A suttogó a middle grade és ifjúsági kategória között egyensúlyozó dark fantasy. Hőseink a mindig viharos és esős, fiktív Zekepócs szigetén élő hetedikesek, akiknek mindennapjait három társuk eltűnése forgatja fel. Zekepócsot áthatja a mágia, természetesen ezt
az ott élő felnőttek nem érzékelik, a gyerekekkel azonban folyamatosan kommunikálnak a könyvek mögött élő „suttogó” szellemek.
A gyerekek: Hudi, Borkó, Láli, Góca és Kili elhatározzák, hogy megpróbálnak utánajárni a rejtélyes eltűnéseknek, és igen gyorsan Baba Jagával, a gonosz, gyerekevő boszorkánnyal találják szembe magukat. A suttogó egyáltalán nem idegenkedik a horrorelemektől, ami kifejezetten javára válik a történet hangulatának, azonban ezt érdemes a fiatalabb olvasók esetében is szem előtt tartani.
Cs. Sarnyai ügyesen vegyíti a folklór klasszikus mesei elemeit a kortárs urban és dark fantasy jellegzetességeivel, így egy nagyívű, kalandos történetet kapunk, ami amellett, hogy megmutatja a hősök és a gonosz küzdelmét, nem mulaszt el időt szánni a pubertáskor küszöbén lévő gyerekek nehézségeire, szerelmi csalódásaira, családi gondjaira. A gyerekek egymás közötti riposztjain mindig jót nevettem, közös dinamikájuk végig szórakoztató és humoros,
a szerző által kitalált egyedi nevek, legyenek azok település- vagy személynevek, is rendkívül ötletesek.
A Góca-figyelőből (egy csapat lány által szerkesztett rajongói újság, amelynek középpontjában az egyik főhős fiú van) kiragadott részek, különösen a szelencés történetek, amelyekben az ábrándjaikat írják meg a lányok, rendkívül viccesek. A suttogó ambiciózus vállalkozás a maga több mint 500 oldalával, egy jövőbeli sorozat első köteteként, nyitott végével, szerethető karaktereivel, sötét hangulatával és izgalmas, bájos cselekményével meggyőzően alapozza meg a következő évek egyik minden bizonnyal fontos ifjúságifantasy-sorozatát.
A borítóképet Pótor Barnabás készítette.
